Alapanyagok
Betűrendes keresés
Kattintson az egyik betűre
konyhasó
A konyhasó, másnéven nátrium-klorid, képlete: NaCl az egyik legismertebb só a Földön.
A konyhasó az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyag, amelyet, mint fűszert, nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használunk.
A só életszükséglet. A sóhiány szédülést, izomgyengeséget, görcsöket okozhat, de kritikusabb helyzetben apátiához, halálhoz vezethet. Szervezetünknek napi 5-10 g sóra van szüksége, de ez is egyénenként változó lehet. Az étkezések során 20-25 g sót fogyasztunk, ez a mennyiség viszont már nem ajánlott. A kellően fűszerezett étel ízét kiemeli, javítja a sózás, de ha túlsózzuk az ételt, a só elnyomja a fűszerek ízét. A kereskedelemben többféle típus kapható, melyek az eredet, szemcsefinomság, tisztaság, adalékanyagok tekintetében különbözhetnek egymástól.
A só a történelem folyamán mindig fontos alapanyag volt. A korábbi évszázadokban, amikor még a hűtőt nem ismerték, sóval tartósítottak. A 20. századig több országban monopólium volt sót előállítani, akkora haszon volt rajta. Indiában ezért is indult el a függetlenségi passzív harc.
A só fizetőeszköz volt az ókorban és még a középkorban is. Megbecsültségét jelzi, hogy számos népnél szokás a vendéget kenyérrel és sóval fogadni.
Magyarország hosszú ideig gazdag volt sóbányákban. A máramarosi és a parajdi sóbányák termelése királyi monopólium volt. Erdélyből a sószállító vízi úton tutajjal hozták le a sót Szegedig s ott raktározták, majd osztották el az országban.
A világ só termelésének:
93%-a ipari célú felhasználásra kerül. Amihez tiszta NaCl-ra van szükség pl.: mosószerek, tisztítószerek , lakk , műanyaggyártás , PVC stb.
6 %-a az élelmiszeripar számára szükséges, mint olcsó tartósítószer. Szinte nincs olyan késztermék pl.: joghurt, kenyér, sonka, ami ne tartalmazna NaCl –ot, mint tartósítószert.
1 %-a kerül étkezésisóként az asztalunkra!!!
Emberi fogyasztásra is ugyanaz a finomított só kerül, mint ipari célokra.
A só természetes előfordulása:
Földünkön a só igen nagy mennyiségben található mind a tengerekben, mind a föld belsejében, kőzet formájában.
A tengeri só:
A reform konyha alternatívája a finomított sóval szemben.
Ellenben a tengeri só a környezetszennyeződés következtében igen sokat vesztett a minőségéből, a tengerek szennyezettsége következtében.
A tengeri só, kinyerési módszerének köszönhetően már nem tartalmazza az összes elemet, mivel a nehezen oldható ásványi sók már a só kertek első medencéiben kicsapódnak.
Ha tengeri sót fogyasztunk, válasszunk olyat, mely kizárólag a napon volt szárítva és nem került semmiféle utólagos kezelésre, mint mesterséges szárítás, fehérítés.
Pl.: Fleur de Sel a Bretagne természetvédelmi területéről.
Bányászott sók:
A tengeri sóval ellentétben, a föld belsejében rejlő sók a környezet külső behatásaitól védettek.
Ezek a sólelőhelyek sok millió évvel ezelőtt, az őstengerek kiszáradása során keletkeztek.
Kősó:
A sóbányákban a só nagy részben kősó formájában található meg. A kősó egy szürkés, barnás színű kőzet.
A kősó és kristálysó közötti különbség a keletkezésük során az uralkodó nyomás viszonyokból következik. Különbség az előforduló elemek mennyiségében, minőségében és biológiai értékében van.
A kősóban megtalálható ásványok az alacsonyabb nyomáskörülmények miatt csak kis részben tudtak a só rácsos szerkezetébe beépülni. Az elemek ugyan jelen vannak, de molekuláris formában, a kristályrács felületére tapadva vagy a rács köztes részeiben. Ezáltal biológiai értékük, a felhasználhatóság szempontjából, alacsonyabb, mint a kristálysóé. Ugyanis a sejtek azokat az elemeket képesek beépíteni, anyagcserébe bocsátani, melyek ionos formában illetve kolloidális nagyságban vannak jelen.
A természetes egységében meghagyott kősó egészségi szempontból egy tökéletes alternatíva a finomított konyhasóval szemben.
A kősót használják a háziállatoknál, vadaknál is úgynevezett nyalósóként. A múltban a kősó az egyszerű emberek sója volt, az értékes, ritkábban előforduló kristálysó pedig a nemességgé.
Kristálysó:
A kristálysó, a szürke kősóval szemben átlátszó fehér illetve rózsaszínű kőzet. Európa sóbányáiban a kristálysó csak erezetesen fordul elő. Ebből adódóan a kristálysó bányászata igen költséges és kézi munkát igényel. Kb. 100 kg kősó kitermelése mellett nyernek ki kb. 1kg kristálysót.
A só legtökéletesebb geometriai formája a Halit. A Halit a sók gyémántja, mely áttetsző szinte fehér színű ásvány.
A kristálysó, a kősóval ellentétben sokkal tökéletesebb belső szerkezettel és ebből adódóan magasabb energia és információ szinttel rendelkezik. A kristálysó kialakulásában a meghatározó az évmilliókon keresztül tartó igen magas nyomás volt. Energetikai állapotát pedig a tektonikus behatásoktól nyerte.
A kristálysó tökéletes geometriai szerkezetéből adódóan, képes információt, frekvenciamintát tárolni és leadni.
A magas és hosszan tartó nyomás tette lehetővé, hogy az elemek ionos illetve kolloidális állapotba léptek és beépültek a só kristályrácsába. Ezáltal a kristálysó, mind biokémiai, mind biofizikai szempontból a legmagasabb értékű só. A kristálysó kiegyenlítő erővel bír, mindig az egyensúlyi állapot beállítására igyekszik.