Alapanyagok
Betűrendes keresés
Kattintson az egyik betűre
étkezési keményítő
Az étkezési keményítő sokoldalúan felhasználható egészséges alapanyag a konyhában. Összetett cukor, sok cukormolekulából összekapcsolódott, úgynevezett poliszacharid, melyet a táplálékkal főként a gabonafélékből, burgonyából veszünk föl. A keményítő valójában nem más, mint számtalan egymás után álló szőlőcukor (glukóz) lánca, mely az emésztőenzimek hatására bomlik le egyes szőlőcukoregységekké. A keményítők közül az egyenes láncú amilóz lassabban bomlik le, ezért lassabban emeli a vércukrot, míg az elágazó láncú amilopektin gyorsabban képes emelni a vércuikorszintet. A keményítő (rossz magyarsággal: kennye, a növénysejtnek protoplazmában a krolofillum társaságában megjelenő, szilárd testalakú szemecskés röge. Nagysága változó, alakja gömb, tojásdad, soklapú (poliédrikus) vagy szabálytalan. Keményítő hidrolizátumok. Adalékanyagok (pl. aszkorbinsav). Összetétele: lenmag, szezám- és burgonyapehely, napraforgó. Víz, növényi olajok és zsírok, növényi szterin, észter (12,5%). Gyártása: Európában gyárilag főleg burgonyából búzából, kukoricából és rizsből állítják elő. Leginkább a burgonyakeményítő a legelterjedtebb, gyártása egyszerűbb is. A búza-, kukorica- és rizskeményítő gyártása lényegesen különbözik a burgonya-keményítő gyártásától, mert ezek a nyersanyagok a keményítő mellett még protein (sikér) anyagokat nagyobb vagy kisebb mennyiségben tartalmaznak. A rizskeményítő gyártásánál csaknem kizárólag rizstörmeléket használnak. Használható levesek, mártások, öntetek, és desszertek sűrítéséhez.